A kormány hétfőn elfogadta az új diákhitelrendszert. Tévedtek azok, akik azt gondolták, hogy már mindent el is döntöttek, továbbra is maradtak ugyanis megválaszolatlan kérdések.

Ami bizonyos: az úgynevezett Diákhitel II-ben elérhető pénzt csak tandíjfizetésre lehet felvenni, a hitel felhasználása tehát kötött. Azt viszont továbbra sem lehet tudni, hogy kapnak-e adó-, illetve járulékkedvezményt azok a munkáltatók, akik valamekkora részt átvállalnak leendő fiatal munkavállalóik hiteltörlesztéséből. E nem elhanyagolható részlet kidolgozását a nemzetgazdasági tárcára bízták. Egyelőre két verzió kering kormányzati körökben: az egyik szerint a törlesztésbe beszálló munkaadónak ez költségként jelentkezik, a másik viszont béren kívüli juttatásként, a cafeteriához hasonló adókedvezménnyel számol. Úgy tudjuk, ez utóbbit erősebben támogatja a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Hétfőn döntött a kabinet a Diákhitelről

A Diákhitel II-ben a hitelkamat két százalék lesz. Ezt az állam garantálja. A kormány ugyanakkor nem teszi lehetővé azok átlépését az új rendszerbe, akik már vettek föl diákhitelt, az új lehetőséggel csak azok élhetnek, akik 2012 szeptemberétől lépnek a rendszerbe.

Hétfői ülésén a kabinet azt is eldöntötte, hogy nincs határa a felvehető összegnek. Korábban még arról volt szó, hogy nyolcszázezer forintban maximalizálják a felvehető összeget. Úgy tudjuk, ez a kormányon belül nemtetszést váltott ki, mert így az orvosi egyetem önköltséges szakjainak – különösen az évente több millió forintba kerülő fogorvos és gyógyszerész szakoknak, illetve egyes művészeti képzéseknek – az éves tandíját nem fedezte volna.

Úgy tűnik, azért kellett behozni a kamattámogatást a rendszerbe, hogy a kiemelkedően drága képzések is elérhetővé váljanak diákhitel felvételével. Egy szakértő ennek kapcsán arra figyelmeztet, hogy a kamattámogatás extra terhet fog róni a költségvetésre – becslések szerint évi 20-25 milliárd forintról van szó –, mert ha e rendszer kiteljesedik, drágább lesz, mint amennyit a Széll Kálmán Tervben a felsőoktatáson spórolni akarnak. A neve elhallgatását kérő szakértő arra is figyelmeztet: nem kizárt, hogy az EU szabályai alapján az uniós országokból érkező külföldieknek is biztosítani kell a Magyarországon elérhető diákhitelt.

A jövőben két rendszer lesz: az egyik a korábbi diákhitel kibővített változata, amelyben 400 ezerről 500 ezerre emelik az éves elérhető hitelkeretet. Ez az összeg minden hallgató számára elérhető: az állami tandíj-kedvezményezettnek, illetve a fél tandíjas és a teljes tandíjat fizető diáknak is. Ezt a pénzt bármire fel lehet használni, épp ezért nincs is rajta állami támogatás. Lesz viszont a második rendszerben, vagyis a csak tandíjra felvehető hitelen, amelyet nem a Diákhitel Központ kezel majd, hanem egy másik intézmény, valószínűleg az Oktatási Hivatal.

• < Előző
• Következő >